Az AR eljárások veszélyeiről

 AZ ASSZISZTÁLT REPRODUKCIÓS ELJÁRÁSOK VESZÉLYEI

Az anya és gyermeke testi egészségét vizsgálva

(Ezen az oldalon részleteket talál Simon Katalin 2011.-ben készített szakdolgozatából. A dolgozat a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Pszichológiai Intézet Mentálhigiénés Segítő Szakirányú Továbbképzési Szak diplomadolgozata.)

Az asszisztált reprodukciós eljárások veszélyeiről keveset olvashatunk. A világon az első lombikbébi 1978-ban Angliában, Magyarországon tíz év múlva, 1988-ban született, alig több, mint 20 éve. Ez nem elég hosszú idő ahhoz, hogy a szakemberek ennek a fogantatási módnak a születendő gyermeket illetve édesanyját érintő lehetséges káros következményeit kellő alapossággal, kétségek nélkül feltárhassák. Fontos lenne a leendő párok figyelmét felhívni az eddig feltárt eredményekre, lehetséges rendellenességekre, hogy a programban való részvételüket ezek tudatában határozhassák el, s ne csak ezeket elszenvedve (mint azt számos példa bizonyítja) szerezzenek tudomást létezésükről.

Dr. Czeizel Endre genetikus szakorvos hangsúlyozza a lehetséges veszélyek fontosságának ismeretét, s tudni azt is, hogy hazánkban már egy anyai halálozás is történt ennek az eljárásnak a következményeként. Az IVF során a nő két műtéten is átesik, melyek a szokásos műtéti kockázatokat is magukban hordozzák. A hormonkezelések az anya szervezetét is károsíthatják, s a születendő gyermekeknél a születési rendellenességek száma is magasabb, közel duplája a természetes úton fogant babákénál.

Különösen fontos ezt hangsúlyozni a szív- és érrendszeri rendellenességek esetében, a nagyobb számú koraszülésben, kis súllyal születésben, a terhességi toxaemia kialakulásában, de vizsgálják a stimuláció miatti petefészekrák kialakulásának gyakoriságát is.

A magyar meddőségi központok szakmai tájékoztatóiban, melyeket a beavatkozást végző intézetek honlapjain találunk, igyekeznek a félelmeket eloszlatni, szerintük a születési rendellenességek semmivel sem fordulnak elő gyakrabban, mint a „normál” fogantatásnál. Sőt, az embrió kromoszóma rendellenességeit az öröklődő betegséggel bíró szülők esetében még a beültetés előtt képesek felismerni, ezáltal szelektálni, így csak az egészséges embriókat ültetik be! Ez igaz tény, de ugyanakkor számomra a tájékoztatók egyoldalúnak, túlságosan csábítónak tűnnek. A veszélyekkel és megpróbáltatásokkal a párok már csak a folyamatban szembesülnek.

Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy már magyar nyelven is felbukkannak az interneten nemzetközi vizsgálatok eredményeit közlő írások, a továbbiakban ezekből idézek. Ezeket az írásokat érdemes lenne a magyar szakembereknek is figyelembe venni, és hasonló jellegű megfigyeléseket, statisztikákat készíteni akkor is, ha erre semmiféle írott törvény jelenleg nem kötelezi őket.

Összegezve: az orvosok indokolatlanul is javasolják a „lombikprogramban” való részvételt. Ha nincs szervi elváltozás egyik félnél sem, akkor is ez az egyetlen javaslatuk a gyermek világra jöttének esélyére. Bár egyes meddő párok részéről nagy a nyomás a beavatkozás elvégzésére, mégis jó volna hinni, hogy ez a szemléletmód csupán az orvostudomány mindenhatóságába vetett hitből adódik, azaz abból, hogy a testet kell kezelésbe venni, és ebben az ajánlásban nem jelent érdekeltséget a magas állami finanszírozás.

Idézetek a kutatók nevével közölt egyes külföldi vizsgálatokból:

1./ „A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekeknél másfélszer több esetben jelentkeznek születési rendellenességek, mint a természetes úton fogantaknál”-derül ki Liant Gerner-Leva , a tel-avivi Gertner intézet munkatársának tanulmányából, ahol 1997-2004 között több, mint 9000 lombikbaba és 213 000 természetesen fogant gyermek egészségi adatait hasonlította össze. Különösen figyelemre méltó adat, hogy a lombikbabák között a szív és érrendszer betegségei 2,4%, míg a természetesen fogant babáknál 1,4 %-os gyakoriságban fordult elő.

http://www.vital.hu/lombikbebik-oroklodo-betegsegek   Forrás: MTI 2009.10.13.

Letöltés: 2011. 09.04.

2./ Hatástalan a meddőség gyógyszeres kezelése?

“Egy pénteken megjelent tanulmány szerint a nők által évtizedek óta szedett termékenységet segítő gyógyszerek annyit érnek, mintha semmit sem szednének. Brit kutatók által végzett klinikai kísérletek kimutatták, hogy a legnépszerűbb hatóanyag nem javítja a teherbeesés esélyeit.”

“Ezek a sok év óta alkalmazott beavatkozások valószínűleg semmivel sem hatásosabbak annál, mintha semmilyen kezelést nem alkalmaznának” – vonja le a következtetést a tanulmány, amelynek vezetője a skót Aberdeen Egyetem munkatársa, Siladitya Bhattacharya volt. Az eredmények megkérdőjelezik a jelenlegi gyakorlat létjogosultságát, amelyek brit, amerikai és más nemzetek szakirodalmában is szerepelnek. …

"A bizonyíték hiányának egyenes következményeként a megmagyarázhatatlan meddőségtől szenvedő párok közül sokan esnek át – gyakran saját kérésre – drága, veszélyes és legtöbbször szükségtelen kezeléseken" - szögezte le a British Medical Journal hasábjain megjelent kommentárban Terek El-Toukhy és Yacoub Khalaf, a brit nemzeti egészségügyi szervezet munkatársai.”

Bhattacharya és munkatársai aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a clomefin citrát miatt gyakoribb a többes terhesség, korábbi tanulmányok tanúsága szerint pedig növekszik a petefészekrák kockázata. A kísérlet során gyógyszeresen kezelt nők 10-20 százaléka számolt be hasi fájdalmakról, felfúvódásról, hőhullámokról, hányingerről és fejfájásról. http://m.hvg.hu/egeszseg/20080811_meddoseg_gyogyszeres_kezeles 2008. augusztus 11. Szerző: Medipress , letöltés 2011.09.04.

3./ A terméketlenség és petefészekrák kockázata

A Journal Fertility and Sterility egyik számában megjelent cikkben a szerzők azt a következtetést vonják le, hogy azoknál a nőknél, akiknél a meddőségi kezelés hatástalan volt, különösen nagy a petefészekrák kockázata.
"Különösen fontos hangsúlyozni ezeknek a tanulmányoknak a korlátait, mielőtt a kutatók a meddőség elleni gyógyszereket vádolják azzal, hogy petefészekrákot okoznak” - mondta a tanulmány szerzője, dr. Beth Karlan, a Cedars Sina-i Medical Center (Los Angeles) nőgyógyászati onkológiai osztályának vezetője.

Dr. Carmen Rodriguez, az Atlanta-i American Cancer Society epidemiológusa egyetértett a kutatás eredményeivel, de véleménye szerint a kutatók alulhangsúlyozták a bizonyítékát annak, hogy a meddőség elleni gyógyszerek ténylegesen fokozhatják a petefészekrák veszélyét. "Egyetértek azzal, hogy jelenleg nincs elég adat, mely alátámasztja azt a következtetést, hogy a meddőség elleni szerek fokozzák a petefészekrák kialakulását. De a meddőségi kezelésre jelentkező nőket fel kell világosítani arról, hogy néhány esetben fokozott kockázatot állapítottak meg." - tette hozzá Rodriguez.” http://alternativgyogymodok.hu/magazin/A-termeketlenseg-es-petefeszekrak-kockazata Utolsó módosítás: 2011. július 07. - 11:32:00, Letöltés: 2011.09.04.

4./ “A meddőségi kezelés terhességi toxaemiához vezethet”

Az ismétlődő vetélés és a meddőség hormonális kezelése növeli a preeclampsia (más néven toxaemia) kockázatát a terhes nők körében - állapította meg egy norvég tanulmány. Több, mint 20000 először szülő nő vett részt a tanulmányban.

A preeclampsia kockázata azon először szülő nők között, akiknek nem volt vetélése, vagy problémamentesen estek teherbe, 5,2 százalék volt.

Azon nők körében, akiknek volt vetélése, és meddőség elleni kezelésben is részesültek a preeclampsia kockázata 13 százalék volt.

Megduplázódott a kockázat azon nők esetében, akiknél a teherbeesést a peteérés hormonális stimulációja előzte meg, azokhoz a nőkhöz képest, akik nem részesültek ilyen terápiában.

Valószínűnek tűnik, hogy a meddőséget okozó tényezők egyúttal a preeclampsia kockázatát is növelik, és feltehetően nem maga a kezelés játszik szerepet a fokozott kockázat kialakulásában, habár ezt egyértelműen kizárni nem tudjuk.

(WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, forrás: sciencedaily.com)

Legutóbb frissült: 2009.01.15 10:46, Letöltés: 2011.09.05.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/terhesseg/3161/hormonalis-meddosegkezeles-es-toxaemia

5./ “Az asszisztált reprodukció miatt gyakoribbak a fejlődési rendellenességek”A meddőségi kezelésen átesett párok gyermekeiben jelentősen gyakoribbak a fejlődési rendellenességek, és az orvosoknak erre fel kell hívniuk a kezelésre jelentkezők figyelmét –jelentették ki vasárnap francia tudósok.
Geraldine Viot, a párizsi Maternity Port Royal kórház klinikai genetikusa kifejtette a Reuters-nek, hogy asszisztált reprodukció (mesterséges megtermékenyítés, AR) esetén a kezelés előtt tájékoztatni kell a párokat arról, hogy mintegy kétszer akkora lesz a fejlődési rendellenességek kockázata, mint a természetes módon született gyermekekben.

A European Society of Human Genetics stockholmi konferenciáján Geraldine Viot beszámolt arról, hogy az AR-rel született gyerekek körében 4,24 százalék volt a jelentős fejlődési rendellenességek aránya, ami körülbelül a duplája annak, amit természetes szüléseknél tapasztalnak.

.
A kutatók harminchárom termékenységi klinika 2003 és 2007 közötti AR adatait dolgozták fel, összesen 15 162 gyerekét. Mivel Viot és munkatársai vizsgálata mindeddig a legnagyobb erre vonatkozó tanulmány, úgy gondolják, hogy adataik hű képet adnak a helyzetről.

Az AR újszülöttekben elsősorban a szívdefektusok gyakorisága volt nagyobb, és – főleg a fiúkban – a vizeletelvezető rendszer és a nemi szervek voltak még gyakrabban érintettek.
A nem jelentős fejlődési rendellenességek közül az angióma (jóindulatú érdaganat a bőrben) ötször olyan gyakori volt, mint a nem-AR újszülöttekben – emellett a lányokban kétszer akkora volt a kockázata, mint a fiúkban.
Viot hangsúlyozta, hogy mivel Franciaországban mintegy 200 000 gyermek született már AR-rel, a fejlődési rendellenességek nagyobb aránya országos jelentőségű egészségügyi probléma, amivel minden orvosnak és politikusnak tisztában kell lennie.
Dr. Weisz Júlia
(forrás:Reuters) Dátum:2010.Július21, 20:58:54, Letöltés:2011.09.05.   http://bodybuilding.forum.hu/index.php?topic=230.60

6./ A lombikban fogant gyermekek leggyakoribb születési rendellenességei:

Géraldine Viot, a párizsi Cochin-Port-Royal szülész-genetikus vizsgálatára hivatkozik a következő cikk is, melyben részletesebben megjelenik a gyakrabban előforduló születési rendellenességek fajtája is:

„A számszerűsíthető eredmények szerint a lombikban fogant gyermekek több mint 75 százaléka tökéletesen egészséges. A fennmaradó egynegyednél azonban a statisztikai átlagot kisebb-nagyobb mértékben meghaladó arányban fordulnak elő különféle betegségek, köztük például a retinoblasztóma (a retina rákos megbetegedése), a húgyutak, a nemi szervek és a szív kóros elváltozásai. Különösön sűrűn jelentkezik az IVF újszülötteknél az úgynevezett „tűzfolt” – egyfajta jóindulatú érdaganat.

Egy 2009-ben publikált vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a lombikbabák körében a veleszületett betegségek aránya 2,4 százalék volt, a kontrollcsoport 1,1 százalékával szemben. Többek között szájpadhasadékból, nyelőcső- és végbélfejlődési rendellenességekből, a szívben pedig úgynevezett kamrai sövényhiányból (lyukas szív) találtak többet. Ám ez az arány csak relatíve bizonyul soknak, mert így is jóval elmarad az egész Egyesült Államokra vetített országos statisztikai átlagnak, ami három százalék körül mozog.”

http://www.gyermekevek.hu/xs_terhesseg_szules/cikk/betegebbek_e_a_lombikbabak__mint_a_tobbiek_forrás: MedicalOnline

Letöltés: 2011.09.05.

7./ A lombikbébi eljárás növelheti a Down-szindróma kockázatát?

“Egy új teszt, amely kiszűri a petesejtben esetlegesen jelen lévő kromoszóma rendellenességeket, "forradalmasíthatja" a lombikbébi eljárást, mert segítségével megállapíthatják, hogy az idősebb nőknek mekkora az esélye a teherbe esésre ezzel a módszerrel - közölte egy nemzetközi orvoscsoport, amely az újdonságról az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) Stockholmban megrendezett éves konferenciáján számol be.

A vizsgálatok során azonban az is kiderült, hogy az IVF-eljáráskor alkalmazott hormonstimuláció után nyert petesejtek kromoszómái más mintázatot mutattak, mint a természetes módon nyert petesejtek kromoszómái. Handyside és munkatársai - bár bizonyítékuk nincs rá - azt feltételezik, hogy a stimuláció megtöri azt a "ragasztót", amely összetartja a 23 kromoszómát, így ilyenkor a meiózis folyamata alatt rendellenességek léphetnek fel.”

http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-443740   2011. július 4., hétfő 10:23     InfoRádió / MTI, Letöltve 2011.09.04.